máj 09

Türelemjátékok

Türelem. Napjaink rohanó világa már nem ismeri ezt a szót. Amikor minden olyan gyorssá és követhetetlenné vált, amikor minden százfelé szertaágazik, amikor másodpercek alatt ezernyi információ bombáz bennünket, amikor az önzőség átveszi az uralmat a közösségtől,  akkor ez a szó már csak történelem. Mindennapjainkat átjárja a : “Mindent most, azonnal” szlogen. most vegyél, mert most akciós, most gyere mert nem lesz még egyszer ilyen, most fogyassz, mert holnap már nem lehet. Most. Nem holnap, se nem holnapután….MOST…Azonnal. Egy percig se várj! Talán épp ezért is vagyunk oly kevesen türelmesek. Pedig az igazán mély és értékes dolgok türelemmel jönnek.

A türelem nehéz. Várni kell ugyanis. Várni, és bízni. Bízni valamiben. Valamiben aminek van értelme, ha látszik egy halovány esélye is annak amire várunk, ha találunk egy szalmaszálat is az alagút végén akkor.  Máskülönben a várakozás nem más mint elviselés.  Értelmetlenül kibírni dolgokat, egyfajta szenvedés.
A türelem tolerancia. Elfogadni másokat, önmagunkat, bármilyen tulajdonságokkal is. Rávezet egy olyan önismereti útra, ahol az egyik legfontosabb dolgot tehetjük: megismerjük Önmagunkat.
A türelem motivál. A cél amit várunk, amihez a tülrelem kell idővel feszültséget, stresszt, gyötrődést generál. Ezek csak gyűrűznek az idővel, de felül kell rajtunk emelkedni.
A türelem belső. Senki sem kényszeríthet rá, csakis önmagunk.
A türelem közérzet. Jó közérzet. A Türelmes ember lelke békés, nyugodt, kiegyensúlyozott? Kell ennél több?

Tanuljunk hát egy kis türelmet, azt hiszem megéri!

S hogyan?

A dali láma így vélekedik:
“A türelem gyakorlásához tulajdonképpen ellenség szükséges. Ellenségünk tettei nélkül nincs lehetőség arra, hogy kialakuljon bennünk a türelem és a tolerancia. Normális esetben barátaink nem teszik próbára türelmünket; azt csak ellenségeink tehetik meg. Ebből a nézőpontból ellenségünket legnagyobb tanítónknak tekinthetjük, és hálásak lehetünk neki, amiért alkalmat adott a türelem gyakorlására. (…) A türelem gyakorlásával nem pusztán a helyes, objektív megismerés birtokába jut az ember, hanem jó közérzetet is teremt magának. Ez a mindennapi életben nélkülözhetetlen. A türelem gyakorlásával válik lehetségessé a lelki nyugalmunk fenntartása, és a türelem gyakorlása teremti meg azokat a körülményeket is, amelyek között örömteli életet tudunk élni”

IMG_2598_2_copy

“Az élet igazi, nagy vállalkozásai legtöbbször nem hőstettek, hanem türelemjátékok.” (Márai Sándor)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

ápr 11

Dal a repülésről

Amíg lábad alatt a biztos talajt érzed,
Életed stabil, és kiszámíthatón éled
Ám amint elrugaszkodsz tőle,
A szabadság lesz főszereplője

A magasságban lévő rejtelemmel
Új élmények jőnek, félelemmel
Hol lesz a biztos, hol lesz a stabil
A bizonytalan az nem vonz, hasít.

Mégis szárnyakat növesztesz, s repülsz
Ahogy a madár teszi, a levegőre ülsz
Kitárod mindkét karod tágra,
Így fér el benne vágyaid világa

Sokszor jobb a bizonytalan, tudom
De a fix pont is kell, úgy gondolom
E kettősség határát nehéz megtalálni
Mi az a vonal amit még át lehet hágni

 Ha megtaláltad, megvan a lényeg
Szárnyad megmarad, lelked éled
Maradhatsz a Földön, csak a lelked repül
A boldogságba beleszédül!

(Garas Attila, 2011)x_IMG_7651

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

ápr 05

A Doxa

- egyperces -

Középkorú úr nyitott ajtót a piciny órásmester üzletébe. Sietett, mert még a kalapját sem vette le mikor belépet.
A mester épp egy régi kakukkos órán dolgozott, beragadt a madár, mondták neki tegnap amikor itthagyták.

- Jó napot! Egy elemcsere lesz, ebbe az órába. – s egy öreg Doxát (svájci kézi készítésű karórát) tett le az üvegpultra.
- Jó napot, sajnos ebbe nincs elemem.  – válaszolta a mester, pedig épp csak egy pillantást vetett rá.
- Az hogy lehet hogy nincs?
- Úgy hogy ebbe a típusba nem gyártanak.
- Jajj, ne szórakozzon már velem, a nagyapám öreg órája, mióta meghalt nem volt senkin, most használnám.    Ráadásul úgy tudom nagyon értékes.
- Valóban, szép darab, gondolom a nagyapjának is a kedvence volt.
- Igen szerette, és mindig pontos volt, mindig azt mondta nekem: “Fiam, a müncheni atomórát lehetne ehhez igazítani”  Szóval segít?
- Elemmel nem tudok.
- S mégis hol kapok ebbe elemet?
- Azt hiszem sehol.
- Sehol? Ne idegesítsen. Itt van egy baromi értékes óra, és mégcsak használni sem tudom.
- Azt nem mondtam, de elemet szerintem sehol nem kap bele. Nem gyártanak.
- Svácban sem?
- Ott sem.
- Atyaég! Nem szívesen vállnék meg tőle.
- Szerintem nem is kell, gyönyörű örökség, szép emlék.
- Mégis akkor mit tegyek, elárulná? Állítsam meg az időt?
- Azt soha. Ne akarja megállítani mert nem lehet, viszont figyeljen rá mert gyorsan telik…
- Nagyon bölcs, én meg ideges.  Mégis, hogy figyeljem, hogy telik, ha egyszer megállt az órám, és elemet se kapok belé?
- Talán úgy, hogy kétnaponta felhúzza…

(Örkény István emlékére, aki 101 éve született )

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

jan 02

(Élet)útravaló….(nem csak 2013-ra)

Gyűjtöm a gondolatokat, rendezem mi is kell ez évben, mi kell az  élethez…sok van már mégis a Dalai Láma gondolatai állnak hozzá a legközelebb. 19 pont betartása ugyan még nem a teljesség, de közelebb fogunk hozzá járni ha megfogadjuk! (legalább a felét)

1. Három T szabálya:

                     – Tiszteld önmagad
                     – Tisztelj másokat
                     – Tetteidért vállalj felelősséget.

2. Mikor veszítesz legalább a leckét tanuld meg!

3. A szerelmet, akárcsak a főzést, önfeláldozással kezd!

4. A barátságot nem tehetik tönkre apró nézeteltérések!

5. A hibák úgy orvosolhatók ha kijavítjuk őket, minél hamarabb, vagyis azonnal amint lehet!

6. A szabályokat már csak azért is érdemes megtanulni, hogy tud. hogyan lehet őket áthágni!

7. Minden nap szánj magadra egy kis időt!

8. Légy fogékony a változásokra, de ne engedd el az eddig megszerzett értékeidet!

9. Tartsd észben: A csönd néha a legjobb válasz…

10. Út a halhatatlansághoz: megosztani a tudásod!

11. Fontos: Néha csodálatos szerencse megkapni azt amit kívánsz!

12. Ha jól és becsületesen élsz, akkor örömmel fogsz visszagondolni rá, s életed végén újra élvezed majd!

13. Ami megalapozza életed az az otthoni szeretetteljes levegő, alakíts hát ki ilyet!

14. A szeretteiddel való problémáknál ne foglalkozz a múlttal, csakis az adott nézeteltéréssel, s a megoldásával!

15. A Föld is igényli a gyengédséget, védd hát a környezeted!

16. Vedd számításba, hogy a nagy szerelem és a nagy siker nagy kockázattal jár.

17. A legjobb kapcsolat receptje:
az egymás iránti szereteteteknek nagyobbnak kell lennie az egymással szembeni érdekeiteknél!

18. Ha sikert érsz el, mérleged, mit is kellett feladnod azért hogy elérd!

19. Minden évben menj el egy olyan helyre, ahol még nem voltál!

628x471

Sok sikert!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

dec 31

Nyomok az év végén…

Hatalmas házibuli, ereszd el a hajam svédasztalos móka vagy otthon ücsörgös tévénézős? Nincs két egyforma szilveszter. Vagyis hogy mind egyforma…kívülről. Éjfélkor himnusz, utána pezsgő,  holnap már 2013-at kell írni, mindenhová. S milyen belülről? Változatos. Mindenkinek más, a sajátja.  Elgondolkozunk mi volt, elővesszük a naptárt és végiglapozzuk mennyi minden történt az év,  365 (párdon idén 366) napján. Nyomolvasunk. Gyűjtöttünk rengeteg tapasztalatot, szereztünk új ismeretségeket. Sok mindenre idén se szakítottunk időt, (legalább lesz mit csinálni jövőre) de van amit elkezdtünk, (ugye) és van amit befejeztünk. Eljutottunk sok helyre, és nyugtáztuk: el akarunk jutni még többre. Megvalósítottuk pár álmunkat, ám jövőre is marad épp elég. Rengeteg élménnyel lettünk gazdagabban. Belenézünk a tükörbe. Változtunk is? Igen, ki kicsit, ki nagyot. Csak ezt még nem tudjuk. Vagyis inkább nem látjuk, mert nem ránc a homokon, és nem karika a szem alatt.. Maximum csak érezzük…de sokszor azt sem. Láthatatlan nyomok. De ha mi nem is, a külvilág biztosan látja, érzi. Haladunk céljaink felé, térben és időben. A nyomokat meg csak rakosgatjuk. Kidobjuk, elrejtjük, viseljük. Hogy jövőre újra tarthassunk egy újabb nyomolvasást! :)

Kívánom hogy egy év múlva csak kellemes nyomokat olvasson mindenki amikor kinyitja a 2013-as évének naptárját! :)  B.UÉ.K!

Traces in Sand

 

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

nov 20

Keresztutak

Megyünk egy irányba, tesszük a dolgunkat, haladunk. Felgyorsult világunkban egyre gyorsabban. Nem nézünk, se jobbra, se balra, csak fogjuk a kormányt nyomjuk a gázpedált. Megyünk a tömeggel. A legtöbben már GPS-el navigálunk, más választja meg az utat helyettünk, nincs gond a pontos célba éréssel. Megyünk egy hang után, egy gép nyomán.  Ráadásul annyira rohanunk hogy nem érdekel már senkit kit lehetne felvenni, vagy merre lehetne letérni, akár egy rövidebb út felé is. Elhagyjuk a keresztutakat. Sorban. Robogunk a sztrádán. Pedig ha picit lassítanánk, vagy körbenéznénk észrevehetnénk őket. Szebb utak is vannak mint az autópályák!


Az élettel is így van. Más mondja meg merre is járjunk. Megyünk a tömeggel, követünk embereket, irányokat. De eljön az a pillanat amikor valaki megmutat majd egy keresztutat, és gondolkozás nélkül letérünk az addigiról. Még ha nehezebb is lesz, ha több is lesz benne a göröngy, vagy a kanyar, akkor is menni fogunk arra,..Menni végig. Nem tudjuk miért, csak egy belső késztetést érezzük majd, mennünk kell vele. Az út végét eddig sem láttuk,  mégis tudni fogjuk az új (kereszt)út is ugyanoda visz majd csak szebb lesz, és jobb lesz… Mert az út maga a cél! Figyeljünk hát az útjelzőkre! :)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 1.0/10 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

nov 14

Sok vagy…nagyon.

Tegnap megkaptam. Tessék, sok vagyok.

Lehet. Valakinek sok, de másnak kevés, vagy pont elég. Szerencsére nem vagyunk egyformák.

Akinek nem tetszik, elmehet, elfordulhat, nyitva az ajtó kifelé. Szép életet nekik!

Akinek tetszik, az bejöhet, itt maradhat, sőt adhatok kulcsot is.

Mi a sok? Relatív. Mint oly sok minden. Kihez képest vagyok sok? Magamhoz? Másokhoz? Saját magához?

Nem tudhatom…de nem is érdekel.

Sokat futok. Igen mert jól esik, másoknak is szeretném átadni ezt az életformát.

Sokat fotózom, igen mert szenvedélyem.

Sokat írok, igen mert szeretném megosztani gondolataimat, világlátásomat. S írni is szeretek,sokat.

DE amit biztosan tudok s követek, hogy sosem a mennyiség számított, hanem a minőség.

Minden lépéssel, minden képpel, minden betűvel az elgondolkodtató, az egészséges, a mögöttes tartalmat kutató, a felszínes dolgokat kerülő, őszinte világot tárom fel. Mert az én világom ilyen…még ha sok is!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

okt 19

RetrÓRA 17 – BEGA – POLIMER – KOMÁR

Meghalt, nyugodjék békében… Pedig első rádiófelvételünk Ő volt. 1983. Vasárnapi kívánságműsor. Középhullám.

Készülék: BEGA 326

Egyszerű de nagyszerű. Még monó, egykazettás. Rádióból rögzítésre kiválóan alkalmas volt, korát meghazudtoló minőségben rögzített,  közép és hosszúhullám valamint  URH, adókból. Hosszú kihúzható antennával, mindent befogott, emlékszem még KATOVICE és SZÓFIA is bejött rajta. A termék ugyan orosz gyártású volt, (Erről a cirilbetűs név is árulkodott, ezért is hívtam csak BEGÁ-nak) de magyar piacra szánták  lévén minden felirat magyar volt! A hangerő mellett a hangszínt és a felvételi szintet is lehetett vele állítani.

Hanghordozó: POLIMER LH 60

Elnyűhetetlen magnószalag, amely fekete-fehér egyszerűségével hívta fel magára a figyelmet. Nem tudott megnyúlni, sőt elszakadni sem, annyira vastag volt a szalag. A sarokban lévő fém csavarok csak emelték a minőségi terméket. Szerintem örök életre tervezték, bár pár év múlva már híre hamva se volt a gyárnak…Jöttek a TDK, SONY, BASF kazetták…Pedig a POLIMER-nek nem volt párja…

Műfaj: Rock and roll
Előadó: Komár László
Cím: Kifestem a szobádat

A szöveg zseniális, a mai napig megmosolygom. Sodró lendület, pörgős rímekkel.

Igazi kultikonok találkozása volt ez, A hármasból az utolsó is elhagyott minket minap. Örökre. Csak a hang marad, amit már máson rögzítünk, máshol hallgatunk. De hallgatunk! Örök béke neked Laci!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

okt 17

Mérföldkövek

Ülök az autómban. Apró zöld táblák jönnek felém az út szélén. Nagy fehér számokkal jelzik, fogynak a kilométerek. Egyenletes sebességgel jelennek meg majd tűnnek el, kiszámíthatóak.  Mérföldkövek.

Élem az életem. Apró jelek jönnek felém az úton, jelzik, valami megváltozik. Ugyan egyenletes sebességgel haladok, de feltűnésük véletlenszerű, kiszámíthatatlan. Mérföldkövek.

Mérföldkő lehet bármi, egy pillanat, egy mozdulat, egy ölelés, egy szó, egy tett, egy jutalom, egy válveregetés. A változást azonnal nem is észleljük. Néhány nappal később tisztul a köd, s kristályosodik a pont.  Legtöbbször azonban még ekkor sem, egész sok idő eltelik míg feleszmélünk, az volt a mérföldkő. Ott, akkor. A mérföldköveket egymás után helyezve kirajzolódik utunk. Látjuk a kanyarokat, a tévutakat, a keresztutakat, amiket megtettünk korábban. Hogy kinek mennyi van, egyéne válogatja. Egy viszont biztos, változást hoznak. Ha elérünk egyet, addigi életünk nem lesz olyan mint előtte, más mederbe halad tovább, lehet hogy nem egetrengető a változás, de megtörtént. Fel tudunk-e rájuk készülni? Nem, biztos nem. A véletlen dolgokra nem lehet. Valaki egyetlen mérföldkőre vár egész életében, mégsem éri el. Az élet írja, mi éljük. S hogy előre felismerjük őket az is hiú ábránd. Egyetlen dolgot tehetünk, alkalmazkodunk!
Élem az életem. Apró jelek jönnek felém az úton, jelzik valami megváltozik….

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

okt 16

Esik, esik

Esik, mit nem szakad. Dézsából öntik, egész nap. Az ősz elengedhetetlen velejárója, sokak napi életritmusának megkeserítője. Jönnek a dilemmák: “Esőkabát vagy ernyő?” “Nincs is vízálló cipőm!”. “Most hagyhatom itt a bringám!” Pedig én szeretem. Hallgatni kopogását az ablakon, érezni frissítő erejét. Belélegezni, ahogy tisztul a levegő körülöttem, akár egy nagymosás után. Érezni bőrömön a parányi hideg vízcseppek hűsítő gurulását. Nézni ahogy az őszi lehullott falevelek elúsznak és tovatűnnek a vízgyűjtőkben, vagy ahogy az esőcsatornákból ömlenek a mini vízesések.  Ilyenkor minden valahogy csendesebb, valahogy tisztább, valahogy frissebb…Egy jel a feltöltődésre!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

szept 29

Tények

2012. szeptember 29. Nyereségvágyból ölte meg a gödöllői nőt… Felrobbant egy kocsma Mándokon…, Hatástalanítottak egy bombát Szolnokon… Símaszkosok zálogházat raboltak Siófokon… Tizenhat éves diáktársát verte meg boxerrel Debrecenben egy lány… Három macskákat lőtt agyon egy férfi Sárbogárdon… Majdnem megfulladt egy magyar focista Gyönkön… Öt halálos baleset az utakon… Fegyveres álrendőrök mobiltelefonokat szállító kamiont raboltak Vecsésen… Fejbe lőtt áldozat koponyáját nézhették a kutatók éjszakáján….

…és ezek csak az első mondatok a mai tv2 TÉNYEK műsorából.. Mindenhol fröcsög a vér, fél óra erőszak, botrány, bűnügy, katasztrófa. Minden negatívum. Tényleg ezek a legfontosabb hírek mára? Tényleg ezek érdeklik az embereket szombaton? Ha a magyar lakosság letargiába szorítása a cél, azt hiszem jó úton járnak. A szomorúságot csak tetézi, más csatornákon sincs ez máshogy. Harminc perc alatt igen mélyre lehet zuhanni ha valaki végignézi… El is értem a nap mélypontját (köszönöm tisztelt hírszerkesztők) mára, s ezen ma már a műsort követő, lengén odadobott, mély dekoltázsú időjárás jelentő sem segít! Az hiszem legközelebb csak arra leszek kíváncsi milyen lesz az idő! Csak pozitívan! :)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

szept 28

Szavak mezeje

Volt már úgy, hogy akartál valamit mondani és csak kerested a szavakat, nem találtad a megfelelőt és így néma maradtál? Akartál már mondani valamit, a szavak már megvoltak, de mégsem tetted meg, s ezt meg is bántad? Mondtak neked már olyat, ami szíven talált, s leírva negyed akkora hatást sem váltott volna ki? Jártál már úgy, hogy elmondtál valamit, s később megváltoztak a dolgok emiatt, ha más nem megkönnyebültél? Valószínűsítem valamelyik előfordult veled. Bekerültél te is már a szavak mezejébe. Egy sajátos erőtérbe, amely vonz, vagy taszít, sokszor nyomaszt, mosolyra fakaszt, vagy sírásra görbít, legyél akár beszélő, akár hallgató. A szavakat leírhatod, bemagolhatod, de igazán csak akkor hatnak, ha hangokká válnak. Kimondva, kendőzetlenül. Ugye hevesen vert a szíved amikor először szerelmet vallottál, s nem volt alacsonyabb a pulzusod akkor sem, ha azt közölték veled vége. Egy jó hírt meghallani épp olyan kellemes érzés mint elmondani. Igaz ezek mind csak egy pillanat tört részét teszik ki, de örökre csenghet szó, zúghat gondolat, amely elhagyta szánkat, vagy odaért a fülünkhöz. A szavak mezeje kemény dió. Leírni könnyebb, elmondani mindig nehezebb. Az írás ugyanis személytelenebb. Be lehet burkolózni a betűk mögé, magunk elé tudjuk tartani a lapot., s máris eltűnik a szerzője. Nem látszik az arc, nem látszik a szem. Odaállni valaki elé vállalva magunkat s gondolatainkat értelmes mondatokká szőni, majd azokat kimondani, sokkal nehezebb. Látszik az arc, látszik a szem. A szavak mezejében boldogulni nem egyszerű. Sokan meg sem próbálják. A digitális korszakban meg végképp kezdünk elkanyarodni az írásbeliség felé. SMS-eket pötyögünk, E-maileket írunk, csevegünk, jóformán hatástalanul, ahelyett hogy leülnénk egymással szemben és kimondanánk a szavakat. A szó elszáll az írás megmarad, ugyan (még a digitális is) én mégis azt mondom a kimondott szónak súlya van! A kimondott szavak mezeje nehéz tér, de igazi jellemeket kovácsol, nem kellene hát neki hátat fordítani s eltűnni a személytelenség útvesztőjében.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

szept 27

Eltelt egy év

365 nap telt el…Egy éve írt bejegyzésemre reflektálva az alábbiakról számolhatok be: A szárnyaim tényleg nem nőttek ki, biciklizni még mindig tudok, és még szőke a hajam. Egészségi állapotom jónak mondható, lekiállapotom magasan szárnyal. A kitűzött, irányt azóta is tartom, majd a környezetem eldönti helyes-e, én mindenesetre jól érzem magam! Sok célom sikerült megvalósítottam, de szerencsére mindig jönnek újak, most is van jó pár kitűzött, küzdök is értük rendesen. Figyelem a csillagok állását, keresem a “kincseket”, igyekszem Embernek maradni bárhol is járok, és még mindig a mögöttes tartalom érdekel! Köszönöm tehát JÓL VAGYOK, s egy év múlva is az leszek!

——————————————————————————————————————————————————-

Egy év múlva

Last modified on 2011-09-27 15:35:13 GMT. 0 comments. Top.

Tegnap feltették nekem ezt a kérdést: Mi lesz velünk egy év múlva? 365 nap, nem is nagy idő, mégis elég nagy ahhoz, hogy még mindig keressem a választ…Szóval nem tudom. Azt meg tudom mondani, hogy mit szeretnék, de hogy az meg is valósuljon arra már nincs garancia. Az élet nem más, mint egy többismeretlenes egyenletrendszer, amit egy (nagyon)sokváltozós függvény (Hogy utáltam ezeket már az egyetem alatt is) ír le. A sok-sok összetevő, ki sem fér erre az oldalra. A környezet, az interakciók, a kölcsönhatások (stb.) és még sorolhatnám a módosító tényezőket. Szóval sok csillag együttállása szükséges a megálmodott kép realizálásához. A megoldás persze még ekkor sem garantált… Jól is állnánk ha ismernénk a megoldóképletet ugyebár? Azért az valószínűsíthető (igen nagy bizonyossággal) hogy jövőre sem nőnek ki a szárnyaim, és nem fogok elfelejteni biciklizni. Biztos hogy szőke maradok, és garantáltan levegőre lesz szükségem az élethez. De hogy egészségi és lelkiállapotom milyen mederbe folyik majd, annak csak az irányát tudom megmondani. Mindenesetre ami rajtam múlik, azt megteszem, s tudom a céljaim, a többit a csillagokra bízom. Azért már 1 nappal közelebb vagyok a válaszhoz! :)

‎”Az életben egyébként sem az a tragédia, ha nem éred el a célodat, hanem az, ha nincs célod, amiért küzdhetnél.”

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

szept 26

RetrÓRA 16. – Egy valódi MÁRKA

“Ha úgy érzed hogy elfáradtál nehéz volt a nap Minden jobb lesz fogd csak meg a hideg poharat! Visszahozza jókedved a sok sok buborék, csak igyál most velem, ebből sosem elég! Gyere igyál!” – szólt a lüktető hulala ritmus a tv-reklámból. S tényleg, ittuk is rendesen, én például csak ezt! (Na jó az ET-ŰD-öt is néha) bevallom azért nem mindig hidegen, s nem is csak a nehéz napokon! A nagy választék ugyan kimerült a szőlő a meggy, és a málna (állítólag narancs is volt, de én arra nem emlékszem) ízesítésben, de legalább nem zavarodtunk össze a nagy kínálatban, pár merőben eltérő íz közül csak el tudtuk dönteni melyiket is akarjuk inni. 1973-tól gyártották, a 80-as években csúcsokat döngetett a nemes nedű, még a cseszlovákok is gyártották a magyar recept alapján. Végre egy hungaricum, amit köszönhetünk a Délalföldi Pincegazdaságnak, na meg persze dr. Kállay Miklós és Sárkány Péter feltalálók receptúrájának. A sötétzöld, szinte törhetetlen kétdecis üvegek jellegzetes alakja, a levakarhatatlan sárga címke, és a gyűjtésre is készített kupakok (50 db-ot kellett beküldeni és sorsoltak) tették egyedivé a dúsbuborékos üdítőt. A meggy és a málna mindig pirosra festette nyelvünket, a szőlő íze meg hasonlított a Traubira (sokszor nem is éreztem különbséget)

90-re eltűntek az ABCk-ből, jött a PEPSI és a COCA-COLA termékcsalád, ám pár éve újra helyet követel az üdítők sorában, immár PET-palackos kiszerelésben, bővített ízekkel. (bodza és kóla is van már) A hamisítatlan zöld szín szerencsére megmaradt, mint ahogy az íz is a régi. Szóval újra szólhat a szlogen: Itt a MÁRKA, itta már ma? – Jelentem, nem de ez csak órák kérdése! :)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

szept 25

A városon túl

Csitáry-Hock Tamás után szabadon…

Mindenkinek van egy városa, amelyben él. Lehet kisváros vagy metropolis, zajos vagy csendes, nyüzsgő vagy nyugodt, koszos vagy tiszta, világos vagy sötét. Benne élsz, ismered jól, mert a tiéd. Itt ébredsz, dolgozol, pihensz, múlatod az időd, számolod a napokat. Hallgatod a reggel elsuhanó buszok zaját, az esti neonfények itt kísérnek haza. Reggel morog a kukásautó, ráddudálnak a zebrán, szirénézó autók sietnek életet menteni. Ismersz minden sarkot, minden padot, minden utcát, minden teret. A városod a világod, végtelenül. Pedig mindennek van vége, és a városon túl is van valami. Lehet nem érdekel, de egy napon jönni fog valaki aki kézenfog és elvezet. először a határig, majd egyre messzebb. Tovább el, ahol már nem látszódnak a város fényei, ahol már elhalkulnak a dudaszók, ahol már nem zörög a villamos. Félve lépdelsz mellette, nem ismered a célját. Ám az első lépések után érzed, a szeretet vezérli. Egyre könyebben bízod rá magad, és már nem félsz lábnyomát követni. Célja nem más, minthogy megossza veled azt, ami az övé is, örömet szerez, és boldogságot hoz. Ahogy lassan távolodtok, rájössz már, tényleg mindenen túl van valami, s ez a valami meleg, szépséges, és simogató. Városod ugyan véget ért, de életed nem. A vége táblánál kezdődik csak igazán el. A jól megszokott kis szürke utcákon, és tereken kívül létezik egy izgalmasabb, nagyobb, kalandokkal teli hely, egy másik város. Létezik ilyen. S létezik ilyen idegenvezető is!

A városon túl

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)

Régebbi bejegyzések «