máj 14

Minden élménnyel több leszel

Kategóriák:

Élet

by

Élmények. Csak jönnek az ember életében, megszámolhatatlanul. Sorba, ahogy a homokóra szemcséi peregnek. Válogatni nemigen tudunk, csupán szelektálni. Így alakulnak a csoportok: Jó, rossz, kellemes, kellemetlen, kínos, üdítő, derűs, hideg, meleg, romantikus, meghitt…Az arányok mindenkinél eltérnek. Mivel elég sok élményünk van, a fontosabbakat (a könnyebb megtalálhatóság és az egyszerűbb emlékezés okán) gyakran kapcsoljuk össze őket tárgyakkal, színekkel, formákkal, helyszínekkel. Hogy milyen az ideális élményösszetétel nem tudom, csak egyben vagyok biztos:  Minden élménnyel több leszel! :)

VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0 (from 0 votes)

Cimkék: ,

Szóljon hozzá

máj 08

45 mp

Kategóriák:

Élet

by

Te milyen filmet készítenél ha 45 másodpercbe kellene belesűríteni egy hétvégédet? S ha a kéthetes nyaralásod lenne a téma, vagy éppen az elmúlt három hónapod? Esetleg az életed? Ugye nem is olyan könnyű feladat…

Abban biztos vagyok,  bármilyen film is készül, tele lesz fontos, meghatározó pillanatokkal. Mérföldkövek.
Chris Milk elgondolkozott, és megalkotta, ő hogy is látja, egy férfi utolsó álmát.

45 másodperc, 23 snitt, egy élet.  Megható. Nagyon.

VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0 (from 0 votes)

Cimkék:

1 comment

ápr 06

Savanyú

Kategóriák:

Életkép, Novella, Történet

by

Egy perc a zöldségesnél.

- Jó napot, mit adhatok?
- Szép napot, egy citromot kérnék.
- Csak ennyit?
- Csak egy citromot, köszönöm.
- Mást nem?
- Mást köszönöm nem.
- Nem elég savanyú az élet?
- Nekem nem savanyú, miért magának az?
- Az, én a teát se citrommal iszom, pont ezért.
- Mi lenne ha inkább mosolyogna?
- Gondolja úgy jobb?
- Szerintem biztosan.
- 80 forint lesz.
- Tessék, viszontlátásra.
- Viszontlátásra.

(Örkény István emlékére)

 

 

 

 

 

 

VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0 (from 0 votes)

Cimkék: , ,

Szóljon hozzá

márc 08

Március 8.

Kategóriák:

Kalendárium, Ünnep

by

Érdekes nap ez a mai. Reggel majd minden férfi kezében virág: tulipán, hóvirág, szegfű, nárcisz, vagy felismerhetetlen, legyen az cserepes vagy vágott, a szivárvány majd minden színében. Celofánba vagy csak papírba hajtott, szalaggal díszített vagy apró dróttal megerősített. A nap végére mindegyik egy-egy női kézbe vándorol, és este már Ők cipelhetik haza az illatozó csokrokat.  “A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg. A rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.” írja a wikipedia.  S valóban, virág, virág hátán. Pedig a mai nap többet jelent egyszerű virágos köszöntésnél. A Föld egyik felét (utolsó információim szerint a nagyobbik) ünnepeljük, az életadó testeket, azokat akiket előre kell engedni az ajtóban, akik gyermekként királylányt játszottak, akiket fusztrál itt Európában, hogy egymillió gyermeket kellene szülni évente pedig ők lassan csak egyre vállalkoznak, ráadásul állandóan aggódnak hol is találják meg a gyermek óta várt királyfit, ahhoz a bizonyos gyermeknemzéshez. Akik többsége megveszik a csokoládéért, s akik néhány perc csacsogással képesek a hímneműeket falmászásra kényszeríteni. Szépek, okosak, és pótolhatatlanok! Boldog Nőnapot hát mára! :)

VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 5.5/10 (2 votes cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: +1 (from 1 vote)

Nincsenek cimkék

2 comments

márc 01

A háromnapos

Kategóriák:

Én, Urbán

by

Az egykori Moszkva tér annak ellenére, hogy nevében már megváltozott, még ma is ugyanolyan gyűjtőhely, mint korábban. Semmi nem változott. Közlekedési csomópont, naponta többtízezer ember száll át metróról villamosra, buszról metróra, villamosról villamosra, buszról metróra, buszról busszra. Még állnak a trafikok, az újságos, a csalamádés hamburgeres, a dohányárus. Még mindig itt gyülekeznek a napszámosok, román, magyar, ukrán vegyesen. Ők minden reggel nagy reményekkel állnak ki, áruba bocsátva fizikai erejüket, hátha elviszi őket valaki, és legalább arra a napra jut betevőre. Másnap minden kezdődik előlről. Tegnap még egy népzenéket játszó fiatal társulat is színesítette a reggeli rohanást, épp a metrókijárat előtt csürdöngöltek. Zengett a brácsa, vinnyogott a hegedű. Az alkalmi árusokban sem volt aznap hiány. Vehettem volna terítőt, zoknik, eurót, lapos elemet, de amit legtöbben rám akartak tukmálni az a borotva volt. Villany, cserélhető fejes, eldobható, választék volt bőven. Hirtelen nem értettem miért lettem ennyire potenciális vásárló, hogy három árus is utamba állt, és csak nagy nehézségek árán tudtam őket lerázni. Este aztán megvilágosult népszerűségem, amikor a fürdőszobai tükörből visszamosolygott egy háromnapos borostás arc! :)

VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0 (from 0 votes)

Cimkék: ,

Szóljon hozzá

feb 18

Céljaink (fel)felé

Kategóriák:

Élet, Pszicho

by

Jó dolog felérni egy lépcső tetejére, nem igaz? De a legelső lépcsőfokot megtenni mindig nehéz feladat. Így van ez a célokkal is. A célok fontosak, életünkben központi szerepet kell hogy játszanak. Olyanok mint a lépcsők. Ha nincsenek, könnyed a járás, de értelmetlen, mondhatni céltalan. Ha van, akkor el kell indulni felfelé. Rögös az út oda, nem kevés kitartás kell hozzá. Manapság egyre több a nehezítő körülmény. Kezdetben magunknak nehezítünk, majd a magassággal jönnek a külső tényezők megszámlálhatatlanul. Számoljuk a fokokat, mintha sose lenne vége. Sok-sok akaraterő, hit, és szeretet kell a magasság leküzdéséhez. De minél magasabbra jutunk annál könnyebb lesz az a bizonyos út. Fogynak a fokok, közeleg a tető, a cél.  S ha felértünk, onnan büszkén nézhetünk lefelé, megcsináltuk! Fel is néznek ránk, hisz feljutottunk! Fent megpihenünk egy picit, erőt gyűjtünk, hogy aztán egy új lépcső megmászása ne okozzon gondot. Ám az új első fokai, semmivel sem könnyebbek. Ilyen az élet, egy nagyon hosszú lépcső, vagyis a céljaink sorozata.

VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0 (from 0 votes)

Cimkék: , ,

Szóljon hozzá

feb 14

A megtalálás napja

Kategóriák:

Élet, Pszicho, Szerelem

by

Valentin-nap. Megint egy átvett “szerzemény”. Aki már olvasta a blogom, az tudja, kategorikusan elutasítok minden más országból beszivárgó, globálisan terjedő, sokszor üzletszerű indíttatásból átvett hagyományt. A mai nap sem kívétel ez alól. Sokan azért tartják eme ünnepet, mert a szerelemhez kapcsolódik, azzal meg ugye nem illik szórakozni. (Bár az utóbbi időben már ez sem igaz.) A szerelmes párok ma apró ajándékokkal lepik meg egymást. (A hagyományok szerint egyébként elég lenne üzenni, -  ha már Szent Bálint cselekedetéből ered az egész hagyomány -, de az üzenőkártyák piaca helyett nagyobb biznisz az ajándék és virág.) Szép gesztus, bár ehhez nem kellene ünnep. Aki szerelmes annak minden nap ajándék, s minden nap megajándékozza a másikat. Már csak azzal az egyszerű ténnyel is, hogy Ő van neki. Ezért nem gondolom hogy egyetlen napot is ki kell ragadni ebből a földöntúli állapotból.
Ma azok ünnepelnek akik találtak. Szerencsével, hittel megtalálták azt, aki számukra fontos. Vagy megtalálták azt az érzést amit hiányoltak, amit kerestek. (Ez persze nem esik mindig egybe, jó lenne erre törekedni.) Így akár lehetne ma a Megtalálás napja. Vagy ha úgy tetszik: FINDING DAY.  Át is rakhatnánk másik dátumra, hátha átvesznek végre tőlünk is valamit…
Mindenesetre azért én azt mondom: “A szerelem nem csak egy napra való!”

 

VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0 (from 0 votes)

Cimkék: , ,

2 comments

feb 07

Magaddal lenni

Kategóriák:

Élet, Pszicho

by

Az ember társas lény, mégis akadnak pillanatok, napszakok, éjjelek és napok, hetek, hónapok, életszakaszok, amikor egyedül kell lennie, mert „Egyedül születünk, egyedül élünk és egyedül halunk meg„
Az egyedüllét egy állapot, amikor csak magaddal lehetsz. Nem szól bele senki életedbe, nem utasít, nem kapsz tanácsot, nem is mondhatod el senkinek bánatod. Amikor egyedül vagy, ismerkedsz. Magaddal találkozol. Gondolataid legmélyebb alapjait tárod fel, elemzed eddigi életed, felrajzolod a jövőd. Átértékeled kapcsolataid, elemezel, feltöltődsz. Nem zavar a külvilág, nem térít el a tömeg. Minden úgy ahogy TE magad akarod, befolyásoktól mentesen. Megérzed az élet struktúráját,  megismered szándékaidat, rendet teszel lelkedben, fejedben. Megvan a sajátos szépsége, méltóságos állapot, és tejesen pozitív kisugárzással rendelkezik. Ekkor nyer értelmet életed.
Az egyedüllét nem keverendő össze a magánnyal. Nagyon nem. Azzal, ami elől mindenki menekül, hiszen egy lehangoló, sötét, negatív állapot, s könnyen átcsaphat depresszióba. Az ember mindent kitalál csak hogy ne legyen magányos. A magány tényleg félelmetes, joggal tartunk tőle. Épp ezért barátokat gyűjtünk, ismeretségeket kötünk, elvegyülünk a tömegben, családot alapítunk, és még sorolhatnám mennyi mindent teszünk ellene.  De csak azért fenntartani kapcsolatokat, mert félünk a magánytól becsapás, mi több önbecsapás. A nem őszinte cselekvések helyett, csak meg kellene tanulni egyedül lenni…
Amikor ilyen “magány közeli” állapotba jutok, mindig az a nyúlfarknyi történet jut eszembe amely a rongyosra hallgatott magnókazettáról vésődött be a szürkeállományomba, Felix Salten regényéből készült hangjátékában. Az öreg fejedelem odalép a mezőn nyivákoló, anyját hívogató Bambihoz és így szól: “Nem tudsz egyedül lenni? Szégyeld magad!”
Engem ez mindig visszatérít, és sikeresen elkerülöm a magányt. Helyette barátkozom Önmagammal. Mert ha magadat ismered, a világot ismered. S ha a világot ismered, mindenkit ismersz! Vagy ahogy egy barátom mondaná: “Ha szeretsz magaddal lenni, lesz ki szeret magaddal lenni!”

VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: +1 (from 1 vote)

Cimkék: ,

Szóljon hozzá

jan 31

A mint alma…

Kategóriák:

Élet, Jövőkép

by

Ki ne emlékezne első találkozására a betűkkel? Első pillanatra mindenkinek bonyolult, összeférhetetlen kriksz-krakszok, megfoghatatlan maszlag, amit csak a felnőttek tudnak, értenek, érthetnek. Az ő világuk használja, fel is néztünk rájuk, csodáltunk a misztikumot. Aztán megtanulva a betűket, és helyes sorrendbe téve azokat összeálltak a szavak, majd a mondatok, s legvégül a mögöttes gondolatok. Elsajátítottuk a misztikumot, a kommunikáció alapvető eszközét sajátítottuk el, mindezt hat évesen az első osztályban. Segítségünkre voltak a jó bevált iskolai segédanyagok. Hatalmas táblák lógtak a termek falain. Már felismertünk sok mindent, hisz az óvodában megtanultuk az egyszerű hétköznapi tárgyakat, mindennapos dolgainkat, állatokat. A kimondott nevek első hangjainak megjelölése pofnegyszerűnek tűnt. Bevált módszer:  A mint Alma, Á mint Ágy, B mint Béka, C mint Cica…Valahogy így:

Azóta eltelt 25 év. Hétköznapi tárgyaink megváltoztak. Körülvesz a mobiltelefon, a laptop a virtuális világ. Pingvint már csak képen, malacot csak tévében, zebrát az útkereszteződésben látnak. Ingben csak az apjuk jár, építőkockával már sosem játszottak, a xilofont meg meg sem akarják ismerni. Az elavult táblák helyébe újakat akasztanak, egyértelműbb, modern jelölésekkel.

Újra misztikum van előttünk, az ő világuk, csodáljuk is őket. A betűkkel most már nincs gondunk, de az értelmező ábrákkal akad. Most azt tanuljuk, hogy le ne maradjunk!
.

VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0 (from 0 votes)

Cimkék: ,

Szóljon hozzá

jan 18

“…részemről mondjunk mancsot”

Kategóriák:

Kalendárium

by

Rég jártam ezen a vidéken. Itt környéken a méhzümmögés mindennapos tevékenység volt,  most is hallom őket a közelben A hét fenyőfa árnyékában mindig meg tudtam pihenni, ahogy látom ezek azóta csak nőttek nőttek.  Megvan még a homokgödör is, valamint az általam alkotott Elefánt-csapda is éktelenkedik a mezőn. Egyszer elindultunk az Északi sark felé is a nagy kövek és szirtek mentén, de nem jutottunk túl messze kalandvágyó csapatommal. Most hogy újra erre vetett a sors, eszembe jutott az a nap is, amikor egy szélvihar, olyan erős volt hogy fákat csavart ki tövestül. De özönvíz is volt egykor, minden vízben úszott. Egyébként meg az a hír járja, hogy a Bánatos bozót szomszédságában még mindig menyétek vannak. Egyszer régen megnéztem őket én is de nem találtam egyet sem. Most a hely felé tartok ahol estélyeket lehet rendezni. Merthogy estély lesz ottan. Ünnepelni fogunk, méghozzá születésnapot! A.A: Milne születésnapját! 130 éve született. Sokat köszönhetünk ám neki! Kezemben egy régi térképet szorongatva, baktatok komotosan. Te is láttad már ezt a térképet ugye?

VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0 (from 0 votes)

Nincsenek cimkék

Szóljon hozzá

jan 12

5,35,45,76,77

Kategóriák:

Kalendárium, Történet

by

Órámra nézek, reggeli fél nyolc, épphogy beragyog a felkelő nap a villamos ablakán. Apró őszes bácsika, összekuporodva az ülésen tollát szorongatja. Egy meggyűrt üres lottószelvényt vesz elő, és ikszelget. Pontosan ötöt. 5, 35, 45, 76, 77. Aztán elteszi őket, s a zsebéből egy marék aprópénzt vesz ki. Tenyerében számolgat, lesz-e elég. Arcán kiül a remény, elmosolyodik.  Van. A kiszámolt árat zsebre vágja, majd újra előveszi a szelvényt.  Szorítja, mint aki utolsó esélyébe kapaszkodna. Nézegeti, elmélkedik. A következő megállónál gyorsan le is száll. Még látom ahogy első útja a szemközti lottózóba vezet. Talán most sikerül, és szerencsés lesz a napja. -gondolhatja, mint oly sokan mások, amikor oda igyekeznek. Ránézek az órámra: január 13, péntek, háromnegyed nyolc múlt egy perccel..

VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0 (from 0 votes)

Cimkék:

Szóljon hozzá

jan 11

Összefüggések

Kategóriák:

Élet, Jövőkép

by

Nemrég láttam egy képet, (itt van) amelyen egy magnókazetta és egy ceruza látható egyszerre, alatta a következő írással: “A mai gyerekek SOHA nem fogják meglátni e között a két dolog közt az összefüggést.” Valóban. Azzal a kiegészítéssel élnék,  hogy a magnókazettákkal már csak a múzeumokban fognak találkozni, esetleg lomtalanításkor kidobott és össze vissza csavarodó szalag hívja fel rá a figyelmét, vagy apu eldugott ereklyéi között lelnek rá. Ceruzával sem biztos fognak találkozni, egy olyan világban, ahol lassan mindent a billentyűzeten írunk, a grafológusok legnagyobb bánatára. Változik a világ, ráadásul gyorsan, s még tűnődni sincs időnk azon, miért is van minden nap adás, ráadásul nem csak egy adón?

 

 

 

VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0 (from 0 votes)

Cimkék: ,

Szóljon hozzá

jan 05

Alulról a negyedik

Kategóriák:

Élet

by

Fehér összecsukható bottal botorkált a lépcsőházban.
- Segíthetek?  - kérdeztem a lift előtt állva.
- Igen, köszönöm.
- Erre jöjjön, hányadikra tetszik menni?
- A bal oldali, oszlop, alulról a negyedik, asszem a második emelet.
- Igen az – feleltem, és megnyomtam a gombot.
A lift hangtalan suhant felfelé. Megállt.
- Ez én vagyok? – érdeklődött
- Igen, megérkeztünk.
- Jó éjszakát!
- Jó éjszakát.
Kiszállt, és ösztönösen jobbra fordult. Én pedig tovább mentem alulról az ötödikre, majd kilépve ösztönösen jobbra fordultam. Azt hiszem csak ebben hasonított életünk…


VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0 (from 0 votes)

Cimkék:

Szóljon hozzá

dec 31

N.Ú.É.K

Kategóriák:

Kalendárium, Ünnep

by

Egy centlit nyomott a kezembe, aztán elrohant. A papíron csak négy betű állt NÚÉK! Másnap újra találkoztunk, s említettem neki elírt egy betűt, a B helyett N-t vetettél lapra. Megköszöntem, mire azt válaszolta: Nem, szándékos volt, N mint Nevetős! Nevetős Új Évet Kívánok! Mindenhol BÚÉK van, ettől viszont egyedi. egyébként meg ha nevetős akkor boldog is…Nem igaz? Remélem nem lesz belőle tragikomédia!  NUÉK hát mindenkinek! :)

N.U.É.K

VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0 (from 0 votes)

Cimkék: ,

Szóljon hozzá

dec 29

Hab a bajuszon

Kategóriák:

Gasztro, Mindennapok

by

Photo: Mighty Maik

A pilzeni sörgyár kapujában emberek gyülekeznek. Őszes öregurak, egyik-másik  kackiás najusszal, mások kalapban bebocsájtásra várakoznak. Beszélgetnek, nevetgélnek, anegdótáznak a múltból.  Kik ők? Miért jöttek? S miért vannak ennyien? Pár perc elteltével egy fiatal vezető jön ki eléjük, s tereli befelé az alkalmi csapatot. Egy nagy terembe vezetik őket, ahol elszeparált ülőhelyeket alakítottak ki. Mindenki helyet foglal, egy-egy ablakos boxbante. Beszélgetésnek helye nincs tovább, innen a munkáé a főszerep. Sorban kapják a teli korsó söröket, amiket, kóstolnak, majd pontoznak.  Sör a torokban, hab a bajuszon, itt minden érzékszervre szükség van. Illatra, színre elő és utóízre, habkeménységre és még ki tudja hány szempontra vonatkozó skálákon jelölik az éppen vizsgált nedűt. Aztán az eredményeket kiértékelik, átlagolják, osztják szorozzák.
Egyfajta minőségellenőrzés, vagy ha úgy tetszik fogyasztóvédelmi ellenőrzés. A mi védelmünkben tesztelnek, hogy mindig és mindig ugyanazt az ízt érezzük, akárhol is vagyunk egy pilzeni sör társaságában. Nem kémiai összetételt vizsgálnak, nem is a fizikai összetevőket nézik, a szubjektivitás az döntő, már évek óta. S ki ne ismerhetné jobban a pilzeni söröket mint a gyár egykori dolgozói? Ők pedig örömmel tesznek eleget egykori kenyéradó  gazdájuk kérésének. Na zdravi! (Egészségükre!)

 

VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)
VN:F [1.9.17_1161]
Rating: 0 (from 0 votes)

Nincsenek cimkék

Szóljon hozzá

Régebbi bejegyzések «